Balatonföldvár Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján helyezkedik el a tóra tekintő egyik völgyben. A gyönyörű táj, a kedvező természeti adottságok adták az ötletet az egykori üdülőtelep létrehozásához.
Először a 19.századi leírásokban olvashatjuk földvár nevét, majd később 1358-ban említik. A 18-19. században Földvár-puszta néven jelezték a térképen, 1896-tól pedig Balatonföldvár nyaralóterep néven szerepel.
Földvár-pusztát a Széchenyi család alapította. Fürdőteleppé Széchenyi Imre fejlesztette. A Széchenyi családnak hathatós támogatója volt e munkában Spúr István és Schilhán József.
A nagy költséggel létesített telepen-igen szép környezetben- a zöld terület közepén 1895-ben épült fel az első szálloda, a Kupa vezér szálló. A következő években újabb 2 szálloda épült. A fürdőtelep hivatalos megnyitására 1896. június 14-15-én került sor. Ebben az időben már több mint 40 csodálatosan megépített, építészetileg remek megjelenésű villa gyönyörködtette a vendégeket.
A fürdőtelep mintegy 70 holdas parkkal rendelkezett. A településnek már a századfordulón volt jóhírű vendéglője, vízparti kávéháza, strandja, postája, gyógyszertára és saját orvosa. Volt piaca és néhány üzlete is. A Kelta sétányhoz vezető dombtetőn pedig felépült a község kápolnája.
A Széchenyi család 1903-ban megvált a földvári birtoktól és megalakult a Fürdő Részvénytársaság. Ekkor építették meg az 1200 m hosszú parti sétányt, a mai Kwassay sétányt. A Balaton mellett szinte egyedülálló, hogy végig lehet sétálni a part mellett. 1904-ben megépítették a hajókikötőt, és a települést vízvezetékkel, csatornával és villannyal látták el.
A gyógyfürdői besorolást 1905-ben kapta meg. A gyors fejlődés révén a fürdőtelep fokozatosan a hazai előkelőségek szórakozó és pihenőhelyévé vált.
A település fejlődése a két világháború között tovább folytatódott és 1948-ban önálló községi rangot kapott.
A II. világháború után a nyaralótelep nagy fejlődésen ment keresztül. A part menti sáv összefüggő üdülőterületté alakult, létrejöttek a lakóterületek. Egymás után épültek az új szállodák vállalati és magánüdülők, lakások, éttermek, bevásárló és szolgáltató üzletek. Az elmúlt 100 évben óriásit fejlődött a település. Ma kiemelt nemzetközi üdülőhely, a külföldiek kedvenc pihenőhelye. A városi rangot 1992-ben kapta meg.
A település nem nagy méretű, mintegy 2000 ingatlannak ad helyet. Szembetűnő nagyfokú rendezettsége, a közművesítettsége pedig közel 100%-os. A gyönyörű régi épületeihez, az új szállodáihoz harmonikusan illeszekednek a régebbei és a mai modern lakóházak és magánüdülők.
Rengeteg zöldet, fát, gondozott virágoskertet látunk. A sétányokon, parkokon végighaladva mindenhol a rendezett természet üde látványa tárul elénk. A város 1994-ben Európa-díjat kapott a virágosításban, atisztaságban és a rendezettségben elért eredményéért, 1995-ben „A Virágos Magyarországért” pályázaton város kategóriában I. helyezet lett.
Balatonföldvár állandó lakosainak száma alig éri el a 3000 főt, míg nyáron 20-30 000 ember is tartózkodik itt. Fejlett intézményrendszere és az itt található gazdasági szervezetek kiszolgálják a helyi lakosságot, az üdülőtulajdonosokat és az idelátogató vendégeket.
Település szellemi és kultúrális élete a II. világháború előtt és napjainkban is említésre méltó. A hivatalos üdülőhellyé nyilvánítás után rövid időn belül élénk kulturális élet zajlott. Ma a város évente több fesztivált, hangversenyt és kiállítást rendez és a Közösségi ház egész évben színes programokat kínál. A településhez számos író, művész és tudományos személyiség kötődött az elmúlt időszakban.
A civil szerveződés jelentőségére utal, hagy jelenleg mintegy 10 egyesület működik a városban.